Mint minden év, a 2024-es is változásokkal indul, amiket összeszedtünk a számotokra, hogy minden egy helyen meglegyen. A változások érintik a mindennapjainkat, a befizetendő adóinkat és a vállalkozások működését is.
De kezdjük egy most induló kapacitásbővítő támogatási programmal, ami a négy leghátrányosabb helyzetű magyarországi régióban – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – működő, munkatársi létszámot bővíteni szándékozó cégeknek szól. A támogatás célja az, hogy hosszú távon is elősegítse a kis- és középvállalkozások alkalmazkodását a zöld és digitális átállás kihívásaihoz, ezzel hozzájárulva a fenntartható munkahelyteremtés hosszú távú sikeréhez.
A támogatás a vállalatokat arra ösztönzi, hogy a folyamatos fejlődés érdekében támogassák az újonnan felvett munkavállalóik bérköltségét, valamint egyéb eszközbeszerzéseiket és szolgáltatásaikat. A projekt célközönségét a 15-64 év közötti munkanélküliek alkotják, azaz azok, akiknek a felvételt megelőző hónapban nem volt munkából származó jövedelme. Az újonnan foglalkoztatottak támogatott időtartama 6 hónap, míg a nem támogatott továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama 4 hónap.
A támogatás igénylőjének kötelező vállalnia, hogy a nem támogatott továbbfoglalkoztatási időszak alatt a munkavállaló munkaideje és bruttó bére nem csökken, és nem megy a támogatásból folyósított bérköltség alá. A támogatható munkavállaló bére legfeljebb havi bruttó 400.000 Ft/fő lehet, és ezt a szociális hozzájárulási adó mértékéig (6 hónapig) lehet finanszírozni. A vállalkozásnak kötelező 30 százalék önrészt biztosítania, amely állami támogatástól mentes saját forrás.
Továbbá, az eszközbeszerzés költségének 30 százalékáig támogatott területek közé tartozik az online marketing és a felhőalapú üzleti szolgáltatások beszerzése a digitális átállás előmozdítása érdekében. Emellett a zöld átálláshoz kapcsolódó általános tevékenységekhez és a támogatás továbbadásával összefüggő nyilvánossági költségek is támogathatók.
Ezen intézkedések eredményeként egy új munkavállalóra vonatkozóan a hat hónapos időszak alatt összesen legfeljebb közel 2,5 millió forintos támogatás érhető el.
Rendhagyó időben, 2023. december 1-én változott a minimálbér és a garantált bérminimum, amiről ebben a bejegyzésben adtunk hírt (link). De most táblázatos formában is közzétesszük a változásokat:
Minimálbért érintő változások:
| 2023.01.01 - 2023.11.30 | 2023.12.01-től | |
|---|---|---|
|
|
232 000 |
266 800 |
|
SZJA 15% |
34 800 |
40 020 |
|
TB járulék 18,5% |
42 920 |
49 358 |
|
Levonás összesen |
77 720 |
89 378 |
|
Nettó munkabér |
154 280 |
177 422 |
|
Szoc.adó 13% |
30 160 |
34 684 |
|
NAV-nak utalandó |
107 880 |
124 062 |
Garantált bérminimumot érintő változások:
| 2023.01.01 - 2023.11.30 | 2023.12.01-től | |
|---|---|---|
|
|
296 400 |
326 000 |
|
SZJA 15% |
44 460 |
48 900 |
|
TB járulék 18,5% |
54 834 |
60 310 |
|
Levonás összesen |
99 294 |
109 210 |
|
Nettó munkabér |
197 106 |
216 790 |
|
Szoc.adó 13% |
38 532 |
42 380 |
|
NAV-nak utalandó |
137 826 |
151 590 |
Az őszi adócsomagból eltávolították azokat az intézkedéseket, amelyek 2025-től az egyéni és társas vállalkozók adózási folyamatainak egyszerűsítésére irányultak. A jogszabálymódosításban foglaltak eltávolítását az indokolja, hogy ezek az intézkedések további egyeztetést igényelnek.
A vállalkozói jövedelemadót alkalmazó egyéni vállalkozó az üzemi célú tárgyi eszközei esetében egy összegben, míg a nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszközei esetében átalányban számolhat el értékcsökkenést az üzembe helyezés időpontjában. Ezen átalányadózó egyéni vállalkozó által az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközöket elszámoltnak kell tekinteni. Az utóbbi eszközök esetében az értékcsökkenést akkor sem lehet elszámolni, ha az egyéni vállalkozó – bármely oknál fogva – áttér a vállalkozói jövedelemadózásra.
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének értékcsökkenési leírását is. Az egyéni vállalkozónál az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni.
Ha az egyéni vállalkozó nem a teljes hónapban szünetel, akkor a hónap egészére meg kell fizetni a tb-járulékot és a szocho adót.
Az egyéni vállalkozó szünetelése esetén a szünetelés megkezdését megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek minősül a később befolyt bevétel. Tehát, az éves személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeltetni kell a ki nem fizetett bevételeket is, ha a vállalkozó az év utolsó napján szüneteltette a tevékenységét.
A minimálbér változásával egyidejűleg az átalányadó szempontjából figyelembe veendő értékhatárok is változnak.
Az átalányadó esetében a jogalkotó az éves minimálbért alkalmazza, amely a törvény 3. § 84. pontja értelmében az év első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér tizenkétszerese. Ezért a 2023. december 1-től hatályos minimálbér-emelkedés nem befolyásol sem az átalányadó alóli mentesség összegét, sem az átalányadó választására jogosító értékhatárt.
Az átalányadózást választhatja az a magánszemély vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem lépi túl az éves minimálbér 10-szeresét, vagyis 2024-ben a 32.016.000 forintot. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok esetében ez a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese, vagyis 2024-ben 160.080.000 forint. Azoknak az átalányadózóknak, akik év közben kezdik meg tevékenységüket, az értékhatárt a működés napjaira arányosítaniuk kell.
Az éves minimálbér felét, vagyis 1.600.800 forintot el nem érő jövedelem mentes az átalányadó alól. Az értékhatárt nem szükséges arányosítani, tehát akkor is mentes az átalányadó alól 1.600.800 forint jövedelem esetén, ha a tevékenységet év közben kezdi meg.
2024-ben az átalányadó alól mentes jövedelem az alábbi értékeknél:
a) 40%-os költséghányad esetén: 2.668.000 forint bevétel,
b) 80%-os költséghányad esetén: 8.004.000 forint bevétel,
c) 90%-os költséghányad esetén: 16.008.000 forint bevétel.
Abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1.600.800 forintot), akkor nincs szükség jövedelem megállapítására, és így adófizetésre sem kötelezett.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő, aki mentesül az szja fizetési kötelezettség alól, akkor marad mentes, ha a bevétele az éves minimálbér ötszörösét (16.008.000 forintot) nem haladja meg. Ebben az esetben a bevétel 10%-át be kell vallania jövedelemként, de szja-t fizetnie nem kell.
Az átalányadózásra vonatkozó kedvező adózási szabályok az éves minimálbér tízszereséig (32.016.000 forintig) alkalmazhatók. Ebben az esetben az 1.600.800 forint feletti jövedelem után 10%-os személyi jövedelemadót kell fizetni, figyelembe véve, hogy a kapott támogatás nem számít bele a bevételbe.
Az éves minimálbér tízszeresét (32.016.000 forintot) meghaladó bevétel esetén az átalányadózás nem alkalmazható. Ehelyett lehetőség van tételes költségelszámolásra vagy 10%-os költséghányad figyelembe vételére.
Az őstermelők családi gazdasága esetében az átalányadózás alkalmazásának felső határa 2024-ben 128.064.000 forint. Az adóelszámolás során az őstermelők családi gazdaságának bevételét annyi részre kell osztani, ahány tagja van december 31-én.
Továbbra is csak az a főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet katás, aki kizárólag magánszemélyeket szolgál ki. A fizetendő kata összege változatlanul havi 50.000 forint, amellyel a tb-ellátásuk (pl. táppénz, gyed) alapja 108.000 forint/hó. A kata keretük a tételes adóval fizetett hónapok száma szorozva 1,5 millió forinttal, amely 12 havi kata adó fizetése esetén évi 18 millió forintos nettó árbevételt jelent, mely után a tételes adón kívül más fizetni való nincs, az e feletti részre viszont 40% adót kell fizetni. Nem szabad elfelejteni, hogy az alanyi áfamentesség határa esetükben is 12 millió forint.
A személyi jövedelemadó kulcsa továbbra is 15% marad.
Az igénybe vehető kedvezmények sorrendje a következő lesz:
A minimálbér változásával a személyi kedvezmény 2024. január 1-jétől havi szinten 13.300 forintra emelkedik. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a személyi kedvezménynek, valamint az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatban a magánszemély kérheti, hogy a munkáltató/kifizető vegye figyelembe nyilatkozatának tartalmát a visszavonásig. Ez magában foglalja azt az időszakot is, amikor a kedvezmény meghatározott ideig (első házasok kedvezménye legfeljebb 24 hónapig) érvényesíthető. Az adóhatóság már az előző évi önkéntes kölcsönös pénztár adatait is rögzíti a bevallástervezetben.
A családi kedvezmény mértékében az előző évekhez viszonyítva nincs változás. A jogalkotó a 2023. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezéseiben a tartósan beteg vagy fogyatékos személyek után járó jogosultsági hónaponként és kedvezményezett eltartottonként 66.670 forinttal növelt összegű családi kedvezménnyel kapcsolatban tisztázta, hogy az a 18. életévét betöltött magánszemély is jogosultnak minősül, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.
A 30 év alatti anya csökkenti az összevont adóalapját a 30 év alatti anyák kedvezményével. Ez a kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák és a 25 év alatti fiatalok kedvezményét követi, de megelőzi a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt a sorrendben.
A 30 év alatti anyák kedvezményét a 30 év alatti anya jogosult érvényesíteni, aki
a) a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel,
vagy
b) magzatra tekintettel
családi kedvezményre jogosult.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a 30 év alatti anya által a jogosultsági hónapokban megszerzett – munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt -, összevont adóalapba tartozó,
a) bérnek minősülő jövedelme,
b) egyéb, bérnek nem minősülő, nem önálló tevékenységből
származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
c) önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a 30 év alatti anya családi kedvezményre való jogosultsága fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap. A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó hónapjáig érvényesíthető, amely évben a 30 év alatti anya betölti a 30. életévét.
Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.
A 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult az a 30 év alatti anya, aki a) a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel, vagy b) magzatra tekintettel családi kedvezmény érvényesítésére jogosult.
A 30 év alatti anyák kedvezménye érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni a) a kedvezményre való jogosultság jogcímét, b) a gyermek(ek) nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandósság időszakát, valamint c) a jogosultság megnyíltának vagy megszűntének napját, ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében.
A külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény mellett a fogadásból származó nyeremény címén szerzett bevételt teljes egészében jövedelemként kell elszámolni. Emellett a hagyományos számsorsjátékokban (lottó, kenó, puttó) való részvétel ösztönzése érdekében az ilyen játékokon elért nyeremények mentesülnek a személyi jövedelemadó alól.
Az új szabályozás értelmében az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban fizetendő közteher a szociális hozzájárulási adóként számít, és ebből eredően nem alkalmazhatók rá a szocho törvény által biztosított mentességek és kedvezmények.
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az alapbérnek vagy teljesítménybérnek legalább a minimálbér 85%-át kell kifizetni, szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig legalább a garantált bérminimum 87%-át. Az órabéres foglalkoztatás esetén ez az összeg 2024-ben
Az egyszerűsített foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók a kapott munkabér után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, és meghatározott összeg alatt személyi jövedelemadót sem. Az említett összeghatár a mentesített keretösszeg, amely 2024-ben napi szinten
Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállalók esetében a munkáltató a minimálbérhez kötötten fizeti a közterheket. Az ezen összeg
Az egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett bér az év első napján érvényes napi minimálbér kétszereséig számolható el költségként.
Az új visszaváltási díjas rendszer (DRS), mely 2024-től lép életbe, hatással van az áfatörvényre, különös tekintettel a termékdíjrendszerre és a kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) vonatkozó változásokra. Az áfára gyakorolt hatása megnyilvánul abban, hogy a kötelező visszaváltási díjjal terhelt, nem újrahasználható termékek (pl. PET palack) esetében a forgalmi adó alapjába eredetileg nem számít bele a visszaváltási díj.
Azonban, ha az ilyen termékeket nem váltják vissza, az termékértékesítésnek minősül, amely után áfát kell fizetni. Az áfa alapja ekkor maga a visszaváltási díj, melyet úgy kell tekinteni, hogy az az áfa összegét is tartalmazza már. Az áfa fizetési kötelezettsége a betétdíjas visszaváltási rendszert üzemeltető adóalanynál keletkezik, és az áfafizetési kötelezettség napja a naptári év utolsó napja.
Az áfatörvény új rendelkezéseivel bevezetésre került az e-nyugta és az e-pénztárgép fogalma, előrevetítve ezek elektronikus megoldások használatát. A jogszabály rögzíti, hogy az e-nyugta kiállítása és kibocsátása kizárólag elektronikus formában történhet. A vevő a kibocsátott e-nyugtát a vevői alkalmazás segítségével éri el a nyugtatárban. Az e-nyugta kibocsátása a jogszabályok szerint akkor történik, amikor a nyugta beérkezik a nyugtatárba. Az elektronikusan kiállított e-nyugtáról, kivéve a vevő kifejezett kérését, csak elektronikus formában biztosítanak másolatot.
A kötelező e-nyugta adattartalma 2025. január 1-jétől kiterjedtebb lesz, magában foglalva az értékesített termék vagy nyújtott szolgáltatás részleteit, az ellenérték bruttó összegét, az adómértéket, az adómentességre történő utalást, valamint a használt tárgyak értékesítésekor alkalmazandó szabályokra történő utalást. Átmeneti rendelkezésként 2028. július 1-jét megelőzően nem kötelező a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése az e-nyugtán. Az e-nyugtának nem minősülő nyugták esetében a kötelező adattartalom változatlan marad. A törvény bevezeti a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, amely tartalmazza a kibocsátás dátumát, az okirat sorszámát, a módosított nyugta azonosítását és a módosítás részleteit.
Az áfamentesség választására vonatkozó értékhatár változatlanul 12 millió forint.
2024. január 1-jétől a napilapok áfakulcsa heti legalább négyszeri megjelenés esetén a korábbi 5%-ról 0%-ra csökken. Ezen változások jegyében a műalkotások importja 5%-os áfakulcs alá kerül. Az élelmiszertermékekre vonatkozó Vtsz. besorolások is tisztázódnak, így a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), anyatej-helyettesítők és anyatejkiegészítők (élelmiszerek) a kedvezményes, 5%-os áfakulcs hatálya alá tartoznak. Emellett a desszert jellegű tejtermékeknél, mint például a túrórudi, az eddigi 27%-os áfakulcs 2024. január 1-jétől 18%-ra csökken.
A számla kibocsátására vonatkozó szabályozásban változás történik az „észszerű idő” meghatározásában. A módosított előírás szerint az észszerű idő a következőképpen értelmezhető:
Ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése adóéven belül egybefüggő 181 napnál rövidebb ideig tart, akkor 2024-től a helyi iparűzési adóban nem szűnik meg az adókötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ilyen szüneteltetés esetén nem szükséges soron kívüli adóbevallást benyújtani.
Az adózás rendjének törvényét érintő változásoknál már jeleztük, hogy az adóhatóság az évi két alkalom helyett egyszeri alkalommal fogja előírni a gépjárműadó fizetési kötelezettségét, amelyet tárgyév április 15-ig egyösszegben kell kifizetni. Amennyiben az adózók nem képesek az adót egyszeri összegben megfizetni, a tárgyév június 30-ig benyújtott kérelmük alapján öthavi részletfizetési lehetőséget kaphatnak.
A szociális hozzájárulási adó mértéke változatlanul az adóalap 13%-a.
A minimálbér változásával a szocho adó alapjának maximuma 2024-ben 6.403.200 forint, a fizetendő szocho adó maximuma pedig 832.416 forint a következő jövedelmek megszerzése esetén:
a) vállalkozásból kivont jövedelem,
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem,
e) külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme.
A társadalombiztosítási járulék mértéke továbbra is 18,5%.
A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult egyes személyek továbbra is egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek. Ennek összege 2024. január 1-től havi 11.300 forint, naponta pedig 380 forint (2023-ban: havi 9.600 forint, naponta 320 forint).
2024. január 1-jétől már azok a szálláshely-szolgáltatók, vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciót üzemeltetők is kötelesek NTAK adatszolgáltatásra, akiknek a nettó árbevételük meghaladja a 12 millió forintot. Tehát a szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciót üzemeltetők adatszolgáltatási kötelezettsége a következőképpen alakul:
a) Ha az előző évi árbevétel 100 millió forint felett van, akkor 2023.07.01-jétől.
b) Ha a nettó árbevétel 12 millió forint feletti, de nem éri el a 100 millió forintot, akkor 2024.01.01-jétől.
Az árbevételt szolgáltatási helyenként kell figyelni, tehát nincs egybeszámítás. Egyelőre tehát csak a 12 millió forint nettó árbevételt el nem érők mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
Az évközi módosításokkal a társaságokra is kiterjed az automatikus részletfizetési kedvezmény lehetősége. Tehát legfeljebb 1 millió forint adótartozásig évente egy alkalommal kérhető hat havi pótlékmentes részletfizetés automatikus engedélyezése.
Az Art-ba bekerültek az e-pénztárgépek alkalmazásának feltételeit biztosító rendelkezések. Az e-pénztárgép egy új típusú kassza, amely elektronikus nyugtát állít ki. A vásárlók ezt egy mobilalkalmazáson keresztül tölthetik le, ami környezetbarát és zöldebb megoldást kínál az online pénztárgépekhez képest. Az e-pénztárgépek nemcsak adminisztráció- és költségcsökkentést eredményeznek, hanem egyszerűsítik a vásárlást és a jótállási jogok érvényesítését is. Az e-pénztárgépek által a NAV-hoz továbbított adatokat 10 évig meg kell őrizni. Az e-pénztárgépekkel kapcsolatos előírások megsértése esetén mulasztási bírsággal kell számolni, amely a mulasztó személyétől és a mulasztás súlyosságától függ.
Az új rendelkezések alapján a NAV már az üzlet bezárását is elrendelheti, ha súlyosan megsértik a számla vagy nyugtaadási kötelezettségeket.
Az új rendelkezések egységesítik mind az önkormányzati, mind az állami adóhatóság által az adótartozással rendelkezők közzétételére vonatkozó értékhatárokat. Ennek értelmében az előző negyedév során véglegessé vált határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányosok adatai, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegével együtt kerülnek közzétételre.
Ha átalányadózó voltál 2022-ben akár csak egy napra is, akkor a bevallási tervezetet semmiképpen se fogadd el, mert az SZJA bevallásnak tartalmaznia kell az átalányadós adatokat is, aminek a kitöltéséhez a könyvelődtől kérj segítséget.
Akár ezzel a témával kapcsolatban, akár más témákkal kapcsolatban szeretettel várunk irodánkban konzultációra, hívj vagy írj nekünk a lenti űrlap segítségével!
„Class aptent taciti sociosqu ad litora per conubia nostra, per inceptos himenaeos .Aenean non turpis vitae ligula tristique sagitt isras varius erat pulvinar eros pretium”
Figyelem! A bejegyzés a megírása pillanatában érvényes törvények és adószabályok alapján a legnagyobb gondossággal készült. Kérünk vedd figyelembe, hogy az adott szabályok változhatnak. Kérdezz meg minket vagy könyvelődet a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
Ha valamelyik szolgáltatással kapcsolatban kérdés merült fel benned, vagy egy ötlettel fordulnál hozzánk, akkor keress nyugodtan az oldalon található elérhetőségek egyikén!
Ajánlatkéréshez kérlek, hogy töltsd ki az űrlapot, vagy küldd el ezeket az adatokat emailben.
Amennyiben szimpatikusak vagyunk neked és szeretnél velünk közösen dolgozni, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mi már nagyon várjuk a közös munkát! 🙂