Az előző bejegyzésünkben a minimálbér, cégautóadó, SZJA és Szocho 2025-ös változásairól írtunk. Ebben a bejegyzésben folytatva a 2025-ös változásokat a Tao, Áfa, Globális minimumadó, KIVA és HIPA 2025-ös változásait szedtük össze, hogy biztosan felkészülten várd a 2025-ös évet!
TAO-adóalap korrekció eltérő jogi minősítés esetén
A társasági adóról szóló törvény adóelkerülés megakadályozására irányuló szabályai alapján a társaságok kötelesek módosítani adóalapjukat, ha ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítése miatt egy magyar és egy külföldi személy is csökkentheti társasági adóját vagy annak megfelelő adóját. A jogszabálytervezet azonban lehetővé teszi, hogy a kettős levonás az adóévben vagy későbbi adóévekben felmerülő, kétszeresen beszámított bevétellel szemben elszámolható legyen, biztosítva ezzel a kettős adóztatás elkerülését.
Új lehetőség: értékcsökkenési leírás veszélyes hulladéktárolásra használt ingatlanok esetében
A törvényjavaslat kiterjeszti azon eszközök körét, amelyek esetén a számvitel szerint megállapított terv szerinti vagy egyösszegű értékcsökkenési leírás érvényesíthető. Újdonságként a veszélyes hulladék tárolására használt földterületek és telkek után elszámolt értékcsökkenés is érvényesíthető lesz a társasági adóban. Ezt a kedvezményt a társaságok választható módon már a 2024-es adóévre is alkalmazhatják.
Bővül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek köre
2025. január 1-jétől új szabályozás lép életbe, amely kibővíti a vállalkozási tevékenység érdekében elszámolható költségek és ráfordítások körét. A javaslat szerint az adóév során visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, vagy térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke nem növeli az adóalapot, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
K+F adókedvezmény pontosítása
A jogszabálytervezet finomítja a 2024-től bevezetett kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény alkalmazásának szabályait. Az adókedvezmény azokra a kutatás-fejlesztési projektekre érvényesíthető, amelyek 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődnek, és az azokhoz kapcsolódó elszámolható költségekre vonatkoznak. Ez a változtatás nem jelent tartalmi módosítást a korábbi jogszabályi rendelkezésekhez képest.
2026 végéig marad az 5%-os lakásáfa
A jogszabálytervezet értelmében az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfa mérték 2026. december 31-ig érvényben marad. Az elhúzódó építkezések esetére vonatkozó átmeneti szabályok szerint, meghatározott feltételek teljesülése esetén, a kedvezményes kulcs alkalmazása 2030. december 31-ig is lehetséges lesz.
M-lapokat Érintő Változások
2025-től a beszerzői számlaadat-nyilatkozatokra a bevallásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de egy fontos eltéréssel:
Azok az adóalanyok, akik az áfa-bevallásukat az e-áfa rendszeren keresztül nyújtják be, továbbra is mentesülnek az M-lapok benyújtási kötelezettsége alól.
A közvetett vámjogi képviselő adólevonási jogának változásai
Az adócsalások, különösen a közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett visszaélések visszaszorítása érdekében a javaslat szűkíti azon esetek körét, amikor a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni az importhoz kapcsolódó áfa levonási jogát.
2025-től a közvetett vámjogi képviselő csak akkor vonhatja le az import áfát, ha az importáló:
Mivel a megbízható adózói minősítéshez legalább hároméves működés szükséges, az újonnan induló vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek a már legalább három éve működő cégekkel szemben, különösen, ha közvetett vámjogi képviselőn keresztül belföldön importálnak termékeket.
Nemzetközi alanyi adómentességi szabályok
Az EU-s jogharmonizáció részeként 2025. január 2-tól az alanyi adómentesség kiterjed a külföldön teljesített ügyletekre is, nem csupán a belföldi tevékenységekre. A nemzetközi alanyi adómentesség alkalmazásához külön nyilatkozatot kell tenni az adóhatóság felé.
Az alanyi adómentesség választásának feltételei:
A belföldi alanyi adómentességi értékhatár továbbra is 12 millió forint marad. Az új szabályoknak megfelelően távértékesítések és külföldön teljesített ügyletek esetén is eljárhat alanyi adómentes státuszban az adóalany. Ugyanakkor az alanyi adómentességet választók a jövőben nem vehetik igénybe az import egyablakos rendszert.
Az e-Nyugta rendszer bevezetésének halasztása
Az e-Nyugta rendszer indulását 2025. július 1-re tolták el, így az új szabályok alkalmazása addig nem kötelező.
Pénzvisszatérítéses akciók
A jövőben az áfaalanyoknak lehetőségük lesz az adóalapot utólagosan csökkenteni a jogszabályoknak megfelelően teljesített pénzvisszatérítések esetén is.
Utólagos árengedmény nyugta alapján
2025. július 1-től utólagos árengedmény (például skontó, rabatt vagy üzletpolitikai célú kedvezmény) esetén az adóalap csökkentése akkor is lehetséges lesz, ha az ügylethez nem számla, hanem nyugta kapcsolódik. Az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a nyugta adattartalmát módosítsák az engedmény mértékével.
Fordított adózás belföldi földgázértékesítés esetén
2025. január 1-től a fordított áfa szabályai bővülnek. Belföldi adóalanyok közötti földgázértékesítések, amelyek Közösségen belüli földgázrendszeren vagy ahhoz kapcsolt hálózaton keresztül zajlanak, szintén a fordított adózás alá esnek. Ez azt jelenti, hogy belföldi értékesítők is fordított áfa szerint állítják ki a számlát, hasonlóan a külföldi értékesítőkhöz.
Bejelentési kötelezettség a NAV felé
A 2024. január 1-jén hatályba lépett globális minimumadóról szóló törvény szerint a belföldi csoporttagoknak be kell jelenteniük az adóalanyiság létrejöttét a NAV felé. A 2024-es évre vonatkozóan a bejelentés határideje 2024. december 31.
A jogszabálytervezet pontosítja a bejelentés tartalmát, amelynek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
Adóelőleg-fizetési kötelezettség
A globális minimumadó alanyainak a helyi kiegészítőadó (QDMTT) tekintetében adóelőleget kell bevallaniuk és befizetniük az adóévet követő 11. hónap 20. napjáig. Ez a naptári éves adózók esetében először 2025. november 20-án esedékes.
Fontos tudni, hogy az adóelőleg-fizetési kötelezettség nem vonatkozik a magyarországi végső, illetve köztes anyavállalatok által a leányvállalatok után fizetendő kiegészítő adóra (IIR).
Az adóelőleg összege megegyezik az éves adó összegével, ami azt jelenti, hogy a bevallásra nyitva álló – 2024-re vonatkozóan 18 hónapos – a későbbi években 15 hónapos bevallási határidő a gyakorlatban leszűkül kevesebb mint 11 hónapra. Ugyanakkor, az adóelőleg hibás kalkulációja esetén – főszabály szerint – nincs helye mulasztási bírság, adóbírság, vagy késedelmi pótlék kiszabásának.
Adóalanyiság megszűnése és újraválasztásának feltételei
A főszabály szerint a kisvállalati adó (KIVA) alanyisága megszűnik az egyesülés vagy szétválás előtti nappal, és az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapon belül nem választható ismételten.
Könnyítés az átalakulások esetében
A 2023. december 1-jén hatályba lépett módosítás enyhíti ezt a korlátozást. Ha az egyesülés vagy szétválás könyv szerinti értéken történik, vagyis nincs vagyonátértékelés, akkor az érintett adóalany 15 napon belül újra választhatja a KIVA-t. Ebben az esetben az adóalanyiság az egyesülés vagy szétválás napját követő napon lép hatályba.
Tao törvény szerinti kedvezményezett átalakulások
Korábban ez a kedvezmény nem vonatkozott a Tao törvény szerinti kedvezményezett átalakulásokra. Az új törvényjavaslat ezt a korlátozást megszüntetné, így a KIVA ismételt választása minden olyan esetben lehetséges lenne, amikor az adóalanyiság egyesülés vagy szétválás miatt szűnik meg, és az átalakulás során nem történik eszközök átértékelése.
Különleges gazdasági övezetek megszüntetése
A módosító javaslat pontosítja a különleges gazdasági övezetek (például Göd, Paks) tervezett megszüntetésével kapcsolatos részletszabályokat, amelyek az átmenetet és az érintett területek újraszabályozását rendezik.
HIPA telephely a légiforgalmi szállítást végző külföldi vállalkozók számára
2024. január 1-jétől módosult a telephely fogalma, amely bizonyos esetekben a külföldi légitársaságokat is iparűzési adó telephely létesítésére kötelezi. A törvénytervezet pontosítja, hogy ez az adókötelezettség kizárólag azokra a külföldi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek székhelye olyan országban található, amely nem részese a Chicagói Egyezménynek.
Az átmeneti szabályok alapján az új telephely fogalmat már a 2024. évi adókötelezettségnél is alkalmazni kell.
Állandó lakos fogalmának pontosítása
A törvénymódosítás pontosítja a helyi iparűzési adóról szóló törvényben (Htv.) használt állandó lakos fogalmát, hogy egyértelmű és jogilag megalapozott legyen az értelmezése.
2025-től új adóigazgatási eljárásként kerül bevezetésre az adategyeztetési eljárás, amely az adatszolgáltatások kockázatelemzése során feltárt kisebb eltérések rendezésére szolgál.
Fontos jellemzők:
Eljárás menete:
Következmények elmulasztás esetén:
Az új eljárás bevezetése a kisebb hibák hatékonyabb kezelését és az adminisztráció egyszerűsítését szolgálja, miközben segíti a cégeket az adatszolgáltatások pontosításában.
2025-től a munkáltatók számára új mulasztási bírság kerül bevezetésre, amely a biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban alkalmazható.
Főbb jellemzők:
Szigorúbb bírságok elmulasztás esetén
A módosítások célja a munkáltatók ösztönzése a foglalkoztatási adatok pontos kezelésére, valamint az eljárások egységesítése és szigorítása a jogszerű foglalkoztatás előmozdítása érdekében.
Figyelem! A bejegyzés a megírása pillanatában érvényes törvények és adószabályok alapján a legnagyobb gondossággal készült. Kérünk vedd figyelembe, hogy az adott szabályok változhatnak. Kérdezz meg minket vagy könyvelődet a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
Ha valamelyik szolgáltatással kapcsolatban kérdés merült fel benned, vagy egy ötlettel fordulnál hozzánk, akkor keress nyugodtan az oldalon található elérhetőségek egyikén!
Ajánlatkéréshez kérlek, hogy töltsd ki az űrlapot, vagy küldd el ezeket az adatokat emailben.
Amennyiben szimpatikusak vagyunk neked és szeretnél velünk közösen dolgozni, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mi már nagyon várjuk a közös munkát! 🙂