Március 1-től jelentősen változnak a vámjogi képviselet és az importáfa-kezelés szabályai. Az áfatörvény módosítása kedvezőtlenül érinti a vámszolgáltatási piacot, a magyarországi vámkezelések volumenét, valamint közvetetten a logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is.
A változások hatásainak megértéséhez elengedhetetlen az importvámkezelés uniós szabályainak és az importáfa-kezelés előírásainak ismerete.
Az Európai Unióban egységes vámszabályok érvényesek, így a gazdálkodók harmadik országokból behozott termékeik vámkezelését bármely tagállam vámhatóságánál elvégezhetik. Az import során két fő fizetési kötelezettség merül fel: a vám, amely minden tagállamban egységes, és az importáfa, amely országonként eltérő. Magyarországon az importáfa jelenlegi mértéke 27%, ami uniós viszonylatban magasnak számít.
Az importőrök számára kiemelten fontos, hogy árujukat a lehető legrövidebb idő alatt, minimális adminisztráció mellett és kedvező fizetési feltételekkel vámkezeljék. Mivel szabadon választhatják meg, hogy melyik tagállamban végeztetik el az importeljárást, döntésüket ezek a tényezők jelentősen befolyásolják.
A tagállamok számára – racionális megközelítés szerint – érdekük, hogy olyan vámjogi környezetet alakítsanak ki, amely kedvező feltételeket biztosít a gazdálkodók számára. Ennek célja, hogy minél több uniós vállalkozás náluk végezze vámkezelését, ami egyfajta versenyhelyzetet teremt a tagállamok között.
Egy tagállam számára több szempontból is előnyös, ha népszerű vámkezelési helyszínné válik:
A magyar szabályozás célja olyan vámjogi környezet kialakítása volt, amely – a 27%-os importáfa ellenére – versenyképes alternatívát kínál minden uniós tagállami gazdálkodó számára, különösen a Magyarországon működő vállalkozásoknak. Ennek érdekében évekkel ezelőtt bevezették az importáfa önadózói módon történő kezelését.
Az önadózói áfakezelés lényege, hogy az importőröknek nem kell azonnal megfizetniük az importáfát a vámkezeléskor, hanem azt csupán könyvelési tételként kezelhetik, így elkerülhető a jelentős pénzügyi teher. Ezzel a megoldással Magyarország célja az volt, hogy a vállalkozások ne egy másik, kedvezőbb feltételeket biztosító tagállamot válasszanak vámkezelésre, hanem az eljárást hazánkban végezzék.
Az importáfa önadózói kezelésének gyakorlata az esetek 98%-ában közvetett vámjogi képviseleten keresztül valósult meg. Ebben a rendszerben az importőr egy vámügynök szolgáltatásait vette igénybe, aki saját önadózói engedélye alapján kezelte az importáfát.
Ez a konstrukció jelentős előnyökkel járt:
Bár ez a rendszer az importőrök számára rendkívül előnyös volt, a vámjogi képviselők számára magasabb kockázatokat hordozott, hiszen az áfa levonási jogot ők gyakorolták az importőr helyett. Ennek következtében a vámjogi képviselők jellemzően magasabb szolgáltatási díjakat számítottak fel a kockázatok fedezése érdekében.
2025. márciusától jelentős változások lépnek életbe, amelyek alapvetően érintik az importőröket és a vámjogi képviselőket egyaránt. Az új szabályozás értelmében az önadózással történő vámkezelés – vagyis az importáfa azonnali megfizetése nélküli eljárás – kizárólag szigorú feltételek teljesülése esetén marad elérhető.
A módosított áfatörvény szerint 2025. március 1-jétől a közvetett vámjogi képviselő csak akkor gyakorolhatja az importőr helyett az importáfa levonási jogát, ha megbízható adózói státusszal rendelkezik.
Emellett az importőrökre is szigorúbb előírások vonatkoznak:
Az új szabályozás célja a vám- és áfaeljárások szigorítása, amely jelentős hatással lesz a vámkezelési gyakorlatra és az importőrök stratégiájára.
Azoknál az importőröknél, akik a közvetett vámjogi képviseleti szerződés megkötésekor vagy a levonási jog keletkezésének időpontjában az Áfa törvény szerint nem minősülnek megbízható adózónak, a közvetett vámjogi képviselő partnerellenőrzést köteles végezni a törvény előírásai alapján.
A partnerellenőrzés célja az adókockázatok feltárása. Amennyiben a vizsgálat nem tár fel kockázatot, a vámjogi képviselő kezdeményezheti a vámkezelést, és alkalmazhatja a levonási jogot az importőr helyett. Az ellenőrzés eredményéről a vámjogi képviselő köteles tájékoztatni az adóhatóságot.
A partnerellenőrzést a szerződéskötést megelőzően, majd utána minden hónapban el kell végezni, ha az importőr az adott hónapban vámkezelést kezdeményezett. Az adóhatóság a vizsgálati szempontokat nyilvánosságra hozza, azonban nincs egyértelmű kritériumrendszer, hogy mikor minősül egy importőr kockázatosnak. Ennek megítélése a vámjogi képviselő felelőssége, aki ezzel jelentős kockázatot vállal.
Ha a vámjogi képviselő nem végzi el, vagy nem megfelelően végzi el a partnerellenőrzést, jogszabálysértő módon alkalmazza az áfa levonási jogot. Ez szankciók alkalmazását vonhatja maga után, és az importáfa befizetésére is kötelezhetik.
A jogszabályi változások jelentős többletterhet és fokozott kockázatot rónak a közvetett vámjogi képviselőkre. Ennek következményeként sokan várhatóan már nem vállalják majd azokat a vámképviseleti eljárásokat, amelyek az importáfa megfizetése nélkül teszik lehetővé az áruk szabadforgalomba helyezését.
Ha a közvetett vámjogi képviselők visszalépnek ettől a szolgáltatástól, az importőröknek két lehetőségük marad vámkezeléseik lebonyolítására:
Normál eljárás Magyarországon: Az importőrök a 27%-os importáfát azonnal megfizetik, de ez a megoldás kevésbé kedvező, így valószínűleg nem lesz népszerű.
Import vámkezelés más uniós tagállamban: Az importőrök kihasználhatják a más tagállamok kedvezőbb áfaszabályait. Ebben az esetben azonban felmerülhet az áru átszállításának kötelezettsége, de az importáfa Magyarországon való megfizetése elkerülhető.
A változások eredményeként Magyarország vámkezelési vonzereje csökkenhet, ami nemcsak a vámjogi képviselőket, hanem az egész logisztikai szektort és a nemzetgazdaságot is hátrányosan érintheti.
A jogszabályi változások várhatóan csökkentik a Magyarországon végzett import vámkezelések számát. Bár a pontos mérték előre nehezen meghatározható, a tendencia világos: ha a gazdálkodók kedvezőbb feltételeket találnak más uniós tagállamokban, akkor vámkezeléseiket ott végzik el.
Ez a folyamat nemcsak a vámbevétel csökkenésével jár, hanem a kapcsolódó logisztikai és egyéb szolgáltatások iránti kereslet csökkenését is eredményezi, ami közvetve a magyar gazdaságra is negatív hatással lehet.
A változások várhatóan jelentős számú magyar vállalkozást érintenek. Az új szabályok szerint ugyanis csak azok az importőrök kezdeményezhetnek vámkezelést áfa megfizetése nélkül, akik megbízható adózói státusszal rendelkeznek. Azok, akik nem rendelkeznek ezzel a minősítéssel, csak partnerellenőrzési eljárás után élhetnek az önadózás lehetőségével.
Bár felmerülhet az az érv, hogy a megbízhatatlan adózók nem érdemlik meg a kedvezőbb elbánást, a szabályok értelmében egy vállalkozás csak három év működés után szerezheti meg a megbízható adózói státuszt. Ennek következtében minden olyan cég érintett, amely kevesebb mint három éve működik a piacon – beleértve azokat a nagyvállalatokat is, amelyek az elmúlt években Magyarországon indítottak beruházásokat, illetve azokat, akik a jövőben terveznek.
Számukra nem lehetetlen az áfa nélküli vámkezelés Magyarországon, de reális alternatívaként választhatják a vámeljárást más uniós tagállamban, különösen a tengeri kikötőkben, ahová az árujuk egyébként is érkezik. Ez tovább erősítheti a Magyarországon végzett vámkezelések számának csökkenését.
Figyelem! A bejegyzés a megírása pillanatában érvényes törvények és adószabályok alapján a legnagyobb gondossággal készült. Kérünk vedd figyelembe, hogy az adott szabályok változhatnak. Kérdezz meg minket vagy könyvelődet a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
Ha valamelyik szolgáltatással kapcsolatban kérdés merült fel benned, vagy egy ötlettel fordulnál hozzánk, akkor keress nyugodtan az oldalon található elérhetőségek egyikén!
Ajánlatkéréshez kérlek, hogy töltsd ki az űrlapot, vagy küldd el ezeket az adatokat emailben.
Amennyiben szimpatikusak vagyunk neked és szeretnél velünk közösen dolgozni, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mi már nagyon várjuk a közös munkát! 🙂