Az éves beszámoló

Böröcz Zoltán

Az összes cég, gazdálkodó társaság, amely elér egy előre meghatározott nagyságot és létszámot, éves bevételt, kötelezett éves beszámoló elkészítésére. Az alábbiakban bemutatjuk az éves beszámolóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A számviteli beszámoló elkészítésének határideje főszabály szerint a tárgyévet követő év május 31. napja.

Mi is az éves beszámoló?

Az éves beszámoló egy kimutatás, amelyet a gazdálkodó, vállalkozó üzleti évéről, működéséről, vagyoni helyzetéről kell elkészíteni a 2000. évi C. számviteli törvény szerint. A beszámoló az üzleti év könyveinek zárása után készül el minden évben. Ezt a törvény alapján, előre meghatározott módon kell elkészíteni, könyvvezetéssel alátámasztani, mindezt természetesen magyar nyelven. 

Ennek a beszámolónak megbízható, valós képet kell nyújtania az adott szervezet vagyonáról, annak összetételéről, vagyis, hogy milyen eszközökkel rendelkezik a vállalkozás és milyen forrásból származik a vagyon. A beszámolónak a cég a pénzügyi helyzetéről és a tevékenységéről is hiteles képet kell mutatnia.

Az éves beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, és a kiegészítő mellékleteket. A számviteli törvény tartalmazza az üzleti tervet is, de ez nem szerves része az éves beszámolónak. 

Kik kötelezettek elkészíteni az éves beszámolót?

A számviteli törvény határozza meg, hogy mely gazdálkodók és szervezetek kötelesek a törvény szerinti beszámoló elkészítésére.

A számviteli beszámolók alapnyilvántartása gazdasági társaságok esetén (Bt, KKt, Kft) minden esetben a kettős könyvelés szabályai szerint készül. 

A gazdasági társaságok főszabály szerint számviteli beszámoló benyújtására és közzétételére kötelezettek.

• betéti társaság (Bt)
• közkereseti társaság (Kkt)
• korlátolt felelősségű társaság (Kft) – akár társasági adó, akár a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik
• szövetkezet
• részvénytársaság
• egyéni cég (ec.) – kata esetén nem kell beszámolót készítenie, de akár társasági adó, akár a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik, kötelező a számviteli törvény szerint beszámolót készítenie
• egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság (Kft) – akár társasági adó, akár a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozik
• egyéb szervezetek (egyházi jogi személyek, alapítványok, egyesületek, társasház stb.) – ők bizonyos esetben az egyszeres könyvviteli szabályok szerint is vezethetik alapnyilvántartásaikat.

A számviteli törvényben felsorolt egyéb szervezetek, akik beszámoló készítésére kötelezettek:

az egyesület, az alapítvány, a köztestület, a közalapítvány,
a lakásszövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a közös jogkezelő szervezet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet, a víziközmű társulat, az egyházi jogi személy, a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, valamint a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Az egyéb szervezetek esetén külön kormányrendelet szabályozza a számviteli beszámoló készítésének különös szabályait.

Az egyéb szervezetek esetében az egyszeres könyvelés szabályait akkor lehet csak alkalmazni, ha az éves bevétele két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg. Ennek átlépése esetén a szervezetnek a kettős könyvvitel szabályaira kell áttérnie a következő évtől.

Akkor kinek nem kell egyáltalán beszámolót készítenie?

• az egyéni vállalkozóknak, a magánszemélyeknek (pl egyéni ügyvéd)
• a bíróságon nem bejegyzett egyéb szervezeteknek.

A számviteli beszámoló készítése és közzététele

A számviteli beszámoló közzétételében vannak eltérések, attól függően, hogy az adott szervezet vagy gazdálkodó hol van nyilvántartva.

Ha átalányadózó voltál 2022-ben akár csak egy napra is, akkor a bevallási tervezetet semmiképpen se fogadd el, mert az SZJA bevallásnak tartalmaznia kell az átalányadós adatokat is, aminek a kitöltéséhez a könyvelődtől kérj segítséget.

A cégbíróságon nyilvántartott gazdasági társaságok, amelyek a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelezettek, azoknak az Igazsgágügyi Minisztérium erre a célra létrehozott e-beszámoló honlapján kell beszámolóikat május 31-ig feltölteniük. A beszámolók feltöltésével most már egyidejűleg megvalósul a közzététel (Igazságügyi Minisztérium) és a letétbe helyezés (székhely szerinti cégbíróság), tehát azt nem kell még külön a cégbíróságnak is megküldeni.

A közzététel és a letétbehelyezés díjmentes.

A számviteli beszámoló fajtái

A gazdálkodók alapvetően 4 különböző beszámoló közül választhatnak, de a törvény előírja, hogy melyik beszámolót milyen feltételek teljesülése esetén választhatják, illetve azt is, hogy milyen feltételek teljesülése esetén nem választhatják.

A beszámoló típusai:

• éves beszámoló
• egyszerűsített éves beszámoló
• összevont (konszolidált) éves beszámoló
• egyszerűsített beszámoló
• mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

A könyvvizsgálati kötelezettség

A számviteli törvény 155. §-a szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a törvény előírásai alapján készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről és a működés eredményéről.

A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentések adatainak összhangját, kapcsolatát is.

A törvény szerint kötelező a könyvvizsgálat – a 155. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó szabadon dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

2008. óta nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Amennyiben bármely feltételt a vállalkozásunk nem teljesíti, akkor a társaság tulajdonosai által megválasztott, kijelölt könyvvizsgálónak kell a számviteli beszámolót ellenőriznie, jelentést készítenie és záradékkal ellátnia.

2023-as aktualitások a beszámolókkal kapcsolatosan

Kiválással létrejött társaság beszámoló készítési és könyvvizsgálati kötelezettsége

Kiváláskor, a kiválással létrejött társaság esetében a jogelőd nélkül alapított vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ez vonatkozik a társaság beszámolójának típusára és arra is, hogy van-e könyvvizsgálati kötelezettsége a cégnek.

Változott a független könyvvizsgálói jelentés tartalma

Az európai uniós irányelvi rendelkezések alapján módosult a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozó azon előírás, mely szerint a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben véleményt kell mondania arról is, hogy a beszámoló megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.  

Kibővült az IFRS szerinti beszámoló

Az IFRS szerinti beszámolót készítő vállalkozásnak a beszámoló készítésekor az kormányok részére szóló jelentésre, illetve a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó előírásokat is figyelembe kell venniük.

Kiegészült az átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege

Az átalakulás miatti adóra képzendő tartalék összegével, illetve a korábbi pótbefizetés-elengedés eredménytartalékban történő kimutatásával egészül ki az a rendelkezés, amely a jogutód vagyonmérlegében kimutatott eredménytartalék összegének meghatározását írja elő. 

Akár ezzel a témával kapcsolatban, akár más témákkal kapcsolatban szeretettel várunk irodánkban konzultációra, hívj vagy írj nekünk a lenti űrlap segítségével!