Elkerülhetetlen volt, hogy a választások után a kormány megszorításokat vezessen be. A gazdaság nem állt még talpra az inflációs dömping után, a költségvetési hiány június végére már 2 656,4 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 105,6 százaléka.
Ezért a kormány új intézkedéseket vezetett be, amik egyik oldalról plusz bevételt hoznak a költségvetésbe, másik oldalról a vállalkozások fizetési – adózási morálját hivatottak bírságok emelésén keresztül jobban „ösztönözni”. Az idei évre 400 milliárd forint pluszbevételt remél a kormány a bejelentett megszorításoktól.
A kormány a háborúellenes akcióterv részeként úgy döntött, hogy minden olyan multinacionális vállalatnak védelmi hozzájárulást kell fizetnie, amely a háború idején extraprofitra tett szert. A kormány közleményében azzal indokolta a döntést, hogy nem akarják, hogy a háború költségeit a magyar családok viseljék, miközben egyes vállalatok extraprofithoz jutnak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter júl. 8-án hétfőn hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét, és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit. Ez a terv magában foglalja a bankadót és a tranzakciós illetéket, valamint külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket azok ne hárítsák át a lakosságra.
A kormány fenntartja, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók kötelezettek, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor.
Az alábbi tranzakciós illetékek emelkednek:
Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől lép életbe. A kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve az új szabály által beszedett többlet elérheti a 200 milliárd forintot.
A pénzügyi tranzakciós illeték és annak emelése mellé 2024. október 1-jétől egy kiegészítő illetéket is bevezetnek a konverziót (valutaváltást) tartalmazó ügyletekre, amelyet a meglévő tranzakciós illetéken felül kell majd megfizetni.
A döntés értelmében, ha egy ügylet pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz, beleértve a deviza swap-ügyleteket is, akkor ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illeték terheli.
A kiegészítő illeték mértéke a meglévő tranzakciós illetéken felül tranzakciónként 0,45 százalék, maximum 20 ezer forint.
Az általános szabályoktól eltérően ez a kiegészítő illeték a belföldi természetes személyek vagy vállalati ügyfelek által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket terheli, valamint a hitelintézeteken és központi szerződő feleken kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetési alapoknak vezetett számlák terhére megvalósított fizetési műveleteket. Ugyanakkor nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.
Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel a tárca reményei szerint 2024-ben 7 milliárd forint lehet, 2025-ben pedig elérheti a 30 milliárd forintot.
A banki díjakra ársapka kerül bevezetésre: 2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjakra stopot vezetnek be a lakossági kártyáknál és számláknál. Az NGM közleménye szerint a pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre. Ennek értelmében:
A közlemény szerint a kormány ezzel akadályozza meg, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezáltal segítve a fogyasztás helyreállítását és a kialakult óvatossági motívum csökkentését. A kormány álláspontja alapján az intézkedések hatására kialakuló gazdasági növekedésnek köszönhetően a bankok is a nyertesei lehetnek ennek az intézkedésnek.
A banki extraprofitadót nem vezeti ki a kormány. A bankok csak olyan módon csökkenthetik az extraprofit-adó befizetési kötelezettségüket 2024-ben, ha növelik teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. A kormány elvárása, hogy ne csak átrendezzék az állampapír-portfóliójukat, hanem hosszú lejáratú állampapírok vásárlásával növeljék a teljes állampapír-állományukat.
Az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének növekednie kell, nem elég csak a 2027 után lejáró állampapírok névértékét növelni. Így a 2024-es évre vonatkozó adókedvezményt mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány növekedése alapján állapítják meg. A vizsgált időszak 2024 első 11 hónapjának napi átlagos állampapír-állománya lesz, összehasonlítva a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjával. Az extraprofit-adó alapja 2024-ben a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény lesz.
2024-ben a bankszektor tervezett teljes extraprofit-adója 260 milliárd forint, amely a meghatározott állampapír vásárlás teljesítése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenhet.
A kormány megduplázta a NAV által kiszabható bírságokat.
Az új büntetési tételek augusztus 1-től lépnek érvénybe.
Akár ezzel a témával kapcsolatban, akár más témákkal kapcsolatban szeretettel várunk irodánkban konzultációra, hívj vagy írj nekünk a lenti űrlap segítségével!
Figyelem! A bejegyzés a megírása pillanatában érvényes törvények és adószabályok alapján a legnagyobb gondossággal készült. Kérünk vedd figyelembe, hogy az adott szabályok változhatnak. Kérdezz meg minket vagy könyvelődet a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
Ha valamelyik szolgáltatással kapcsolatban kérdés merült fel benned, vagy egy ötlettel fordulnál hozzánk, akkor keress nyugodtan az oldalon található elérhetőségek egyikén!
Ajánlatkéréshez kérlek, hogy töltsd ki az űrlapot, vagy küldd el ezeket az adatokat emailben.
Amennyiben szimpatikusak vagyunk neked és szeretnél velünk közösen dolgozni, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mi már nagyon várjuk a közös munkát! 🙂
Örömmel értesítünk, hogy elköltöztünk Veszprém belvárosába, az Ady Endre u. 5-ben a 3.emeletre!
Várunk Benneteket szeretettel Veszprémben!