A lízing (nyílt végű, zárt végű) elszámolásának számviteli és adózási kérdései, nyilvántartási kötelezettsége

Figyelem! A bejegyzés a megírása pillanatában érvényes törvények és adószabályok alapján a legnagyobb gondossággal készült. Kérünk vedd figyelembe, hogy az adott szabályok változhatnak. Kérdezz meg minket vagy könyvelődet a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!

Hitel vs Lízing vs Bérlet vs Saját tőke?

Sokszor felmerül a kérdés, hogy egy cégnek mi éri meg jobban: felvesz hitelt vagy lízingeli a használati eszközt vagy csak bérli, esetleg saját tőkéből kifizeti? 

Mielőtt részleteiben bemutatjuk a lízinget részletesen, tekintsük át gyorsan ezeket a lehetőségeket. Az ezek közötti választások mögötti okok ezeknél még összetettebbek is lehetnek, emiatt konzultáljunk, mielőtt bármiben döntesz:

  • Hitelt akkor vesz fel a cég, amennyiben külső tőkéből szeretné finanszírozni az eszközt és fontos, hogy a cég tulajdonossá váljon vagy pedig a finanszírozás költsége kedvezőbb összességében, mint a lízingé.
  • Lízing mellett többnyire akkor dönt a vállalkozás, ha az ÁFA visszaigénylési lehetőség miatt így pénzügyileg jobban járnak
  • A bérlés többnyire akkor merül fel, amikor az eszköz nem folyamatos használatban van, és a fenntartása bizonytalan vagy nem kiszámítható időre szól.
  • Saját tőke finanszírozás akkor hasznos, ha a cég nem tudja nagyobb megtérüléssel befektetni a tőkét, mint amilyen költsége a külső tőke bevonásnál keletkezik. Például van 10 millió Ft saját tőke, amit ha hitelből vagy lízingből finanszírozunk, akkor a tőkén felül ki kell fizetni a hitel költségét is, mondjuk legyen ez évi 15%, azaz évente 1,5 millió Ft. Amennyiben a vállalkozás könnyen meg tudja forgatni nagyobb éves megtérüléssel a 10 millió Ft-ot, mint 15%, akkor megéri külső tőkét bevonni az eszköz finanszírozására.
 
Na de akkor nézzük a lízinget részletesebben:

Mi is a lízing? 
A lízing egy olyan eszközfedezetes finanszírozási forma, melyben a lízingbe adó kizárólag abból a célból szerzi meg a lízingtárgy (jármű, berendezés, gép vagy ingatlan) tulajdonjogát, hogy lízingdíj fizetési ellenében azt a lízingbe vevő számára használatba (lízingbe) adja. Tehát a lízingtárgy tulajdonosa a finanszírozó cég (lízingbe adó), üzembentartója pedig a használó (lízingbe vevő).

A számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 13. pontja csupán a pénzügyi lízing fogalmát rögzíti –pontosabban visszautal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalomra–, azonban nem különbözteti meg a nyílt, illetve zárt végű pénzügyi lízinget.

A lízing legismertebb fajtái:

  • operatív lízing (tartósbérlet) – a bérbe adott eszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő tulajdonában; az eszköz értékcsökkenési leírása a bérlőnél nem lehetséges, csak a lízingbe adónál
  • pénzügyi lízing – a finanszírozó cég a lízingbe vevő megbízásából az általa kijelölt eszközt megvásárolja, s azt lízingbe adja neki, a lízingbe vevő a kezdő lízingrészlet befizetése után, általában havi részletekben törleszti vissza kötelezettségét a lízingbe adónak. Az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el.
    A pénzügyi lízing fajtái:
    • nyílt végű pénzügyi lízing – a futamidő végi díj megfizetésével a lízingbe vevő -választása alapján- a lízingtárgy felett tulajdonjogot szerezhet
    • zárt végű pénzügyi lízing – a lízingszerződés végén az összes lízingdíj, maradványérték és egyéb felmerülő tartozás (pl. kamat) kiegyenlítése után a lízingbe adó lemond a tulajdonjogról, és így a lízingbe vevő tulajdonába kerül a lízingtárgy

Amint azt láthatjuk, a nyílt végű pénzügyi lízing leginkább egy bérlethez hasonló finanszírozási forma, emiatt az Áfa tv. rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ugyanakkor a zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, így az Áfa tv. értelmében a lízingbeadó szempontjából az ügylet termékértékesítésnek minősül.

A pénzügyi lízing legszélesebb körben elterjedt tárgya jellemzően a személygépkocsi.

A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing között alapvető különbség áfa rendszerében az, hogy míg a zárt végű pénzügyi lízing az Áfa tv. 124. § (1) d) pont alapján termékértékesítésnek minősül (az áfa nem vonható le), addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtásnak, és emiatt az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése alapján az áfa 50 %-a igazolás nélkül is levonható.

Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után a lízingbe vevő a teljes vételárról kap számlát, mely alapján, ha a lízingbe vevő a jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult az Áfa egyösszegű visszaigénylésére. Ez alól az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a személygépkocsi alapesetben, kivételt jelent. Ezzel szemben nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztőrészletek Áfa-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően, azonban személygépkocsi esetén figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. § (4) bekezdésében rögzített 50 %-os levonási korlátra. (Azt az egyet kell bizonyítani, hogy a vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez vásárolta a személygépkocsit)

TIPP: Ha a személygépjárművet a vállalkozó 50%-nál nagyobb arányban a vállalkozás érdekében használja és ezt profin vezetett útnyilvántartással alátámasztja akkor 50%-nál magasabb áfalevonással is élhet.

(2019.január 1-jétől fontos változás, hogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50%-os levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbe vétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem –az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett– az adóalany (függetlenül az üzleti- és magánhasználat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerint az áfa 50 %-át levonhatja. Áfa tv. 125/A. §-a lehetőséget biztosít arra is, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 %-os levonási tilalomtól. Ez akkor lehet előnyös, ha az üzleti használat aránya igazoltan magasabb, mint 50%. Ebben az esetben az útnyilvántartás vezetése nem elkerülhető.)

Személygépkocsin áfa szempontjából8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárműveket kell érteni. Cégautó adó tekintetében személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. (Szja tv. 3. § 45. pont)

Személygépkocsik esetében jellemzően a vállalkozások a nyílt végű lízing mellett döntenek, hiszen ez számukra Áfa előnyt jelent.

Érvényesíthető TÁRSASÁGI ADÓ KEDVEZÉNYEK:

Pénzügyi lízingre vonatkozóan a Tao. tv. (társasági adótörvény) sem ad önálló definíciót, ezért a Szt. szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény meghatározását alkalmazza.

  • A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az adókedvezmény csak azon eszközök után vehető igénybe, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, azaz a műszaki berendezések között szerepelnek a könyveinkben. Ide tartozik pl. a taxi vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások bérbe adott járművei. A legtöbb vállalkozásnál az autó egyéb berendezés, így ezek után ez a fajta tao-kedvezmény nem érvényesíthető.
  • Fejlesztési tartalék lehetőségét azonban használhatjuk.
  • Kamat kedvezmény: pénzügyi lízing során –függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt végű a pénzügyi lízingről van-e szó– a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből kifolyólag, ha pénzügyi lízing formában történik az ügylet, úgy a lízingbe vevő a  tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére –az egyéb feltételekre is figyelemmel – jogosult. Ez azt jelenti, hogy a hitelszerződés –ideértve a pénzügyi lízinget is– megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után –a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat függvényében adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt a Tao tv. 22/C. § (3) bekezdése értelmében abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie.

 

Abban az esetben, ha a szerződés feltételei alapján valóban bérlet jellegű a nyílt végű pénzügyi lízing szerződésről van szó, akkor a későbbi lízingdíjaknál nagyobb összegű kezdő részlet esetében is az általános szabály érvényes. Ennek értelmében tehát vagy az adóköteles tevékenység arányában vonható le az Áfa, vagy az 50 %-os levonási hányad alkalmazandó.

A jogosulatlan Áfa-levonás kockázatának csökkentése érdekében a kezdeti nagyobb összegű lízingdíj Áfa-ját gyakran nem helyezik azonnal levonásba, hiszen a magán- és üzleti célú használat tényleges aránya ekkor még nem ismert. Az 50 %-os levonási hányad alkalmazásakor azonban a levonási arány már ekkor is adott.

Cégautóadóra vonatkozó szabályok

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő. Tehát ezen adókötelezettségről se feledkezzünk meg. A cégautóadót negyedévente a negyedévet követő 20-ig kell bevallani és megfizetni.

Ezen a honlapon van lehetőség tájékozódni a fizetendő cégautó adónagyságáról, itt megjegyezném, hogy határidőben befizetett gépjárműadó a fizetendő cégautóadó összegéből levonható.

Üdvözlettel, Böröcz Zoltán

Megosztási lehetőségek:

Kérj tőlünk ajánlatot!

Ha valamelyik szolgáltatással kapcsolatban kérdés merült fel benned, vagy egy ötlettel fordulnál hozzánk, akkor keress nyugodtan az oldalon található elérhetőségek egyikén!

Ajánlatkéréshez kérlek, hogy töltsd ki az űrlapot, vagy küldd el ezeket az adatokat emailben.

Amennyiben szimpatikusak vagyunk neked és szeretnél velünk közösen dolgozni, vedd fel velünk a kapcsolatot!

Mi már nagyon várjuk a közös munkát! 🙂

Ajánlatkérés

hogy mindig
képben legyél

Iratkozz fel, hogy ne maradj le semmiről

❗️ Elköltöztünk ❗️

Örömmel értesítünk, hogy elköltöztünk Veszprém belvárosába, az Ady Endre u. 5-ben a 3.emeletre!

Link

Várunk Benneteket szeretettel Veszprémben!