Korábbi blogbejegyzésünkben szó volt a vészhelyzeti ágazatokat segítő adókedvezményekről, KATA egyéni vállalkozókat érintő könnyítésekről. Ebben a blogban szót ejtünk a SZÉP kártyát érintő módosításokról és a kormány által meghirdetett bértámogatásról.

SZÉP kártya – alzsebekre vonatkozó éves egyedi kedvezményes és éves rekreációs felső határ változtatások

A 2020.év egészére vonatkozóan módosultak a SZÉP kártya alzsebek éves egyedi kedvezményes felső határai:
A SZÉP kártya juttatások alzsebenként az alábbi éves értékhatárig minősülnek béren kívül juttatásnak:
a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint.

Éves rekreációs keret:
800 ezer
(költségvetési szerv esetében 400 ezer) forint (az éves rekreációs keretösszeg a  munkavállaló által az  adott munkáltatónál az  adóévben a  juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a  munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, kivéve, ha a munkaviszony megszűnés oka a munkavállaló halála).

Átmeneti kifizetői SZOCHO mentesség a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP juttatások esetében 2020.06.30-ig adott juttatás esetén

Nem terheli SZOCHO adókötelezettség a SZÉP kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget. Ez a SZOCHO adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. április 22-től 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.

Azaz aki teheti vagy amúgy is volt tervben SZÉP kártya juttatás a dolgozók részére, az ha 06.30-ig teszi meg az 17,5%-ot spórol a juttatás után fizetendő közterheken.

Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókkal kapcsolatos bértámogatás

Ki jogosult a támogatásra?

A munkavállaló akkor jogosult, ha:

  • nem részesül részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
  • a munkaadóval legalább a veszélyhelyzet kihirdetésének napjától (2020.03.11.) munkaviszonyban áll, és nem tölti a felmondási idejét,
  • a támogatás igénybevételekor vállalja:
    • a csökkentett munkaidőben történő munkavégzést,
    • azt, hogy a támogatást követően ismét az eredeti munkaidejében fog dolgozni (pl. ami a veszélyhelyzet előtt volt)
    • azt, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll. Az egyéni fejlesztési időről nem minden esetben kötelező megállapodni, lejjebb részletesen leírom, hogy kinek kell, és kinek nem. De mi az az egyéni fejlesztési idő? Az a lényege, hogy a munkavállalók tanuljanak, fejlődjenek addig is, amíg nem tud nekik munkát biztosítani a cég – ezzel segítve később a munkáltatókat, hogy képzett dolgozóik legyenek. Tehát amíg a munkavállaló kapja a támogatást, addig a ’kiesett’ munkaidejének 30%-ában a munkaköréhez kapcsolódóan ’fejleszti magát’ (a ledolgozott részmunkaidőn felül kell ezzel kalkulálni). Erre az időszakra munkabért kell neki fizetni.

Feltételek a munkáltató részéről: 

  • legalább hat hónapja működik, és a kérelem benyújtásakor nem részesül munkahelyteremtő, vagy munkahelymegőrzés támogatásban, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában,
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, valamint e feltételek fennállását igazolja,
  • nem áll végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban, és
  • december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,
  • a támogatás iránti kérelemben (ezeket többnyire csak x-elni kell az adatlapon):
    • bemutatja, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll;
    • alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek;
  • a támogatás igénybevételekor vállalja:
    • azt, hogy a támogatás ideje alatt a támogatott munkavállaló nem fog túlórázni,
    • azt, hogy ha a munkavállaló munkaideje megváltozik, azt két munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak,
    • azt, hogy a támogatás időtartama alatt, és további 1 hónapig fenntartja a munkaviszonyt azzal a munkavállalóval, akivel beadják a kérelmet a támogatásra (ezt a támogatás lejártát követően ellenőrzik). Ez azt jelenti, hogy nem lehet megszüntetni a munkaviszonyt közös megegyezéssel, és munkáltatói felmondással. Viszont ez idő alatt megszűnhet a munkaviszony, ha a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik (pl. végelszámolás, felszámolás), továbbá megszüntethető munkavállalói felmondással, vagy ha a munkáltató azonnali hatállyal mond fel.
    • a munkavállalót azért foglalkoztatja csökkentett munkaidőben, hogy ne kelljen megválnia a dolgozótól.

De mi az a csökkentett munkaidő?

Csökkentett munkaidőnek számít a veszélyhelyzet kihirdetése óta lecsökkentett munkaidő. Egyéb tudnivaló: a 2020.03.11. után történt munkaszerződés-módosítást megelőző 3 havi munkaidő átlagát kell nézni, és nem mindegy az sem, hogy hány óráról hány órára csökkent a munkaidő. (min. 25%-ban kell csökkennie, de max. 85%-ig csökkenhet – ekkor jár csak a támogatás) Heti munkaidővel egyszerűbb bemutatni a számítást, de értelemszerűen 5-el osztva megkapjuk a napi munkaidőt.

Ha a módosítás előtti heti munkaidő ennyi Akkor a módosítás utáni heti munkaidőminimum – maximum ennyi lehet
40 óra 10–34 óráig
30 óra 8–25 óráig
20 óra 5–17 óráig
10 óra 3–8 óráig

Ha a munkavállaló munkaideje nem csökken le az eredeti óraszámának legalább a feléig, akkor a munkáltatónak vállalnia kell azt, hogy:

  • a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét (tehát mivel a támogatás a kiesett időre járó alapbér 70 %-a, ezért a munkáltatónak a részmunkaidőben fizetett munkabéren felül 30%-al ki kell egészítenie a munkavállaló bérét ),
  • az egyéni fejlesztési időre munkabért fizet (ez 30%-ot jelent)
Ha a módosítás előtti heti munkaidő ennyi Egyéni fejlesztési időben kell megállapodni, ha a heti munkaidő az alábbira csökkent Nem kötelező az egyéni fejlesztési idő, ha a heti munkaidő az alábbira csökkent
40 óra 21–34 óráig 10–20 óráig
30 óra 16–25 óráig 8–15 óráig
20 óra 11–17 óráig 5–10 óráig
10 óra 6–8 óráig 3–5 óráig

támogatás mértéke: a munkavállaló ’kiesett’ munkaidejére (amennyivel csökkent a munkaideje) járó NETTÓ alapbérének a 70%-a, de maximum a minimálbér kétszerese (bruttó 322 000 Ft, ami nettó 214 130 Ft-ot jelent).

Ha heti 40 óráról heti 20 órára csökken a munkaidő (nem kötelező egyéni fejlesztési időben megállapodni):

A támogatás hónapokban állapítható meg, a kérelem benyújtását követő időszakra. Időtartama három hónap, mely időszakra a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. Tehát, ha május hónapra már igénybe szeretnénk venni a támogatást, a kérelem benyújtási határideje április 30.

A támogatás köztehermentes, továbbá fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható.

A támogatás a munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható be.

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton nyújtja be (az alábbi nyomtatványokon várhatóan még frissíteni fognak).

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés módosítást és a megállapodást arról, hogy a felek vállalják a csökkentett munkaidőt, továbbá azon túl – ha a csökkentett munkaidő függvényében kötelező – az egyéni fejlesztési időt.

A kormányhivatal:

  • a kérelem tekintetében nyolc munkanapon belül megvizsgálja a feltételek fennállását;
  • határozatban dönt a támogatás nyújtásáról vagy a kérelem elutasításáról;
  • ha a kérelem megfelel a feltételeknek, a munkavállaló részére támogatást nyújt;
  • ha a kérelem elutasításra került, a munkaadó és ugyanaz a munkavállaló legfeljebb egy alkalommal nyújthat be ismét kérelmet.

Megszűnik a támogatás, ha:

  • a munkavállaló és a munkaadó együttes nyilatkozatban kéri,
  • a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • a munkaadó
    • a támogatásban részesülő munkavállaló tekintetében munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásban részesül, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában részesül,
    • a támogatással összefüggően valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam alatt módosításra kerül,
  • a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.

További információkat az alábbi linket lehet találni:

https://nfsz.munka.hu/cikk/601/Gazdasagvedelmi_Akcioterv_2020_aprilis_16tol_elerheto_a_Munkahelyvedelmi_bertamogatas_csokkentett_munkaidos_foglalkoztatas_tamogatasa

Ha tetszett, amit olvastál oszd meg másokkal is!